Miért szokjál le a nyugibogyókról?

Most rövid leszek és tömör.

Szereted a gagyit? Na és a bóvlit? Szeretsz olcsón pocsék minőségű cuccokat venni? Nem? Akkor mi a helyzet a gyógyszerekkel? Mindegy, hogy hívják – Rivotril, Xanax, Seroxat, Stilnox -, lehet ez antidepresszáns vagy altató, nyugtató vagy szorongásoldó, görcsoldó, nevezd akárhogy. Tolod az anyagot évek óta, mert tudod, hogy nélküle nem megy. Tudod, mert próbáltad már, milyen nélküle. Hát eszméletlen szar volt, ugye? Annyira rossz volt, hogy úgy gondoltad : inkább szeded tovább. Nincs még itt az ideje. Még nincs.

Kicsit már kínos, mert hazudni kell az orvosnak, hogy fölírja vagy épp nem kell hazudni, mert írja ő magától is, dögivel és mihelyt csak elköhinted magad, máris emeli az adagodat. Szóval kínos már kicsit havonta sorban állni a patikában és hogy még a cigi-öngyújtó párosnál is nagyobb becsben van tartva a kis pirula: nélküle nem utazol sehova, ha utaznál, de már kevés van, csípőből lemondod az utat, spontán ottalvások barátnőknél – á, felejtsd el, hát neked haza kell menni bevenni a gyógyszeredet.

Itt az ideje visszaszerezni az önbecsülésed. Forrás: sxc.hu

Gagyiélet

S mindezt ráadásul akaratodon kívül – hát nem te akartad így! Te csak jól akrtál lenni! És múltak a hónapok, az évek… és most nem érted, hová lett az igazi nyugalom, az igazi belső béke, az igazi belső csend, amiért megdolgoztál? Nincs az már rég sehol. Gagyiélet, gaginyugi, gagyialvás. Gagyiszunya. Gagyihepinessz. Gagyiember gagyiörömökkel. Ez vagy te. “Rákattantál erre a szarre de istentelnül”. (Ezt egy barátom mondta nekem és kissé mellbe ütött.)

Na most meg fogsz lepődni. A leszokáshoz erő kell és türelem, de neked van mindkettő! Tudod, honnan meríted az erődet ahhoz, hogy le tudj szokni és simán átvészeld az elvonási tüneteket? Hát a mélypontjaidból! Amikor már nem tudod tovább tagadni, hogy igenis a cuccnak (Xanaxnak? Seroxatnak? Stilnoxnak? Sanvalnak?) vannak melkékhatásai és hogy te nem vagy többé a magad ura, nélküle alapvető életfunkcióid hullanak darabjaira (alvás, evés, munkára való képesség stb.). Bezony, nem megy nélküle, de vele sem. És szeretnél végre úgy egy napot eltölteni, mint mindenki más. Mint azok, akik csak akkor vesznek be gyógyszert, ha lázasak vagy befájt a derekuk. Mint azok, akik boldogan, szabadon élik világukat, nincs gyógyszer a táskájuk kisrekeszében, sem az autó kesztyűtartójában, sem az éjjeliszekrényen és nincsen dugiban, vésztartaléknak eltéve egyetlen szem se a könyvespolc tetején. Észerevetted, hogy érdekes módon a gyógyszered beszedését sohasem felejtetted el? Furcsa módon azt sohasem.

Hát ebből merítsed az erődet. Tartsd szem előtt, milyen gagyi az életed most és hogy végre igaziakarsz lenni – a szó minden értelmében. Régen igazi voltál – itt az idő, hogy újra visszakapd önmagad. Itt az idő, hogy újra új, igazi és gyönyörű legyél!