A társadalmi jet lag jelenségről – nem csak az álmatlanokat érinti

Jet lag tengeren innen és túl

Manapság nem kell Amerikáig utazni ahhoz, hogy megtudd, mi az a jet lag. Eredetileg azt a jelenséget nevezzük jet lagnek, amikor az időeltolódás miatt a belső ritmusod nem egyezik meg a nappalok és éjszakák váltakozásával. Azaz: míg Amerikában még csak délután óra van, te már ásítozol… a Te belső órád ugyanis az itthoni óra szerint ketyeg, márpedig ilyenkor itthon már javában este van. Hiába van odakünn verőfény, dizsi, Fanta, ha egyszer a te belső órád estét jelez, akkor bizony el fogsz álmosodni, akár akarod, akár nem.  Körülbelül egy hétbe telik, míg a szervezeted átáll és helyi idő szerint kezd a belső órád ketyegni.

De mi az a társadalmi jet lag?

Te is szenvedsz tőle?

Te is a társadalmi jet lag jelenségét éled/tapasztalod, ha a hétvégén jóval később fekszel le, mint munkanapokon, szocizol, barátokkal találkozol (egyszóval: élsz!), és reggel pedig 1-2 órával később kelsz a szokásosnál. Tehát felejtsük el a reggel 6-7 körüli kelést: te rendszeresen kilencig húzod a lóbőrt a hétvégéken, a lefekvés időpontja pedig valahol éjfél  és egy óra körül volt.

Ha te is így működsz a hétvégken, akkor üdv a klubban. A társadalomnak ahhoz a jóval nagyobb hányadához tartozol, akinek a biológiai órájuk el van csúszva az átlagos munkakezdettől. Az emberek 2/3-a ugyanis munkanapokon az alvásidőt tekintve átlagosan egy óra mínuszban van a biológiai órája miatt. Este egyszerűen nem álmosodik el „időben”, vagyis olyan időpontban, hogy legalább 7, de inkább 8 órát tudjon aludni. Szerencsére abba senki nem szól bele, hogy mikor fekszel – ámde a felkelés ideje bizony időhöz kötött. Ezért naponta legalább egy órával kevesebbet alszol, mint amennyit a szervezeted igényelne. Ez, ha hosszú időn át fennáll, súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A társadalmi jet lag következményei – alvászavarok és pluszkilók

Aki napi egy órával kevesebbet alszik, annak 33 %-kal nagyobb az esélye az elhízásra – mondja Dr. Till Rosenberg, a Müncheni Orvostudományi Egyetem kutatója. És ez nem minden. A kései kronotípusú elhízott emberek és normál kronotípusú emberek között alapvető különbségeket fedeztek fel a kutatók: az alváshiányos emberek jóval több stresszhormont termeltek kipihent társaikkal szemben, viszont jóval kevesebb HDL-t (azaz „jó” koleszterint) és a súlyuk végett jóval hajlamosabbak voltak az alvási apnoé nevű alvászavarra (krónikus horkolás), ezenkívül hajlamosabbak voltak egyszerre nagy mennyiségű ételt magukhoz venni.

Mivel az emberek háromnegyedét érinti a társadalmi jet lag jelensége, nézzük meg, hogy mit lehet ellene tenni .

Mit lehet tenni a jelenség ellen?

Napszemcsi a jó alvásért

A jelenség ellen társadalmi összefogás volna szükséges. A magyarországi munkaadók vállkozó szellemét, segítőkészségét, a munkaválló egyéniségéhez való hozzáálását most nem is ecsetelném. Mivel nagyon kevés embernek van annyira rugalmas munkaideje, hogy akár reggel 10-kor is besétálhat a munkahelyére dolgozni, azon is szorgoskodhatunk (és erre minden esélyünk meg is van), hogy kicsit áthangoljuk a biológiai óránkat. El lehet érni, hogy a belső óránk jobban „szinkronizáljon” a külsővel, vagyis a nappalok és az éjszakák váltakozásával. Ehhez az kell, hogy hétvégén is keljünk fel a szokásosnál hamarabb és tudatosan feküdjünk le egy-két órával korábban. Este ne világítsunk, mint az őrült, hanem szolid, tompított fényekkel lehet a melatonintermelésnek adni egy löketet, míg reggel felhúzott redőnyök mellet, világos, napos szobában szorgoskodjunk. A reggelit a világért se hagyjuk ki! Az is megoldás lehet, hogy esténként az erős mennyezeti világítás ellen napszemüveget használunk. Pár hét „szenvedés” után már át is állt a biológiai vekker egy órával hamarabbra – tehát korábban álmosodsz el majd a szokásosnál.

 Forrás: ide kattints érte