Az aggódás öregít?

Módfelett érdekes kutatást olvastam az Inc magazin egyik cikkében az időről. A cikkben David Eagleman agykutató azt az örök kérdést feszegeti, amit mindenki tudni szeretne: hogyan állíthatnánk meg az időt?

Először is fontos tudni, hogy az idő nem mindig rohant oly sebességgel, mint manapság. Ugye emlékszel, amikor gyerekkorodban a nyári szünetnek akár csak egy napja is végtelenül sok ideig tartott? Vagy emlékszel még arra, amikor legutóbb elestél? És egy új, érdekes idegen arcára, amikor először megszólított? És arra emlékszel, mikor gyerekként láttál egy érdekes növényt vagy egy pillangót? Végtelennek tűnő percekig bámultál és sokáig élesen emlékeztél rá, milyen gyönyörű volt…

Azóta elmúlt néhány év, te felnőttél, a határidőnaplód telezsúfolva, ezernyi a tennivaló, nyomod a netet, jössz-mész, intézkedsz – és az idő elrohan feletted anélkül, hogy fel tudnád idézni, mi mindent láttál, hallottál, milyen volt az arca annak, aki hozzád beszélt, a szeme színe, a ruhája vagy hogy milyen volt az iroda körülötted, amelyben tárgyaltál. A napjaid szürke, egyhangú, unalmas ködben telnek, melyből alig villan ki egy-egy érdekes, vidító esemény színfoltja. És a napok, bár túlzsúfoltak, csigalassúsággal telnek, az este, az edzés, a szórakozás ideje olyan nehezen akar eljönni… este visszatekintve viszont az egész napod csak egy pillanat volt.

Aggódás mint az alvászavar okai – állítsd meg az időt, hogy boldogabb légy!

(Ha meg akarod érteni, hogyan működik az időészlelés, képzeld el, hogy már 2 órája ülsz a gép előtt és dolgozol. Egyszer csak berepül az ablakon és odaül a monitorod szélére egy gyönyörű madár… És te csak bámulsz, hogy milyen szép… csak bámulod, ahogy csillog a tolla… nézed a fényt a szemében, a lábát, amivel a monitorodba kapaszkodik, ámulsz a csodálatos színárnyalatokon. Egyszer csak a madár megunja, és elröpül úgy, ahogyan jött… Te pedig hitetlenkedve bámulsz utána. Utólag vajon melyik eseményt tudod inkább visszaidézni? Mire emlékszel jobban: a 2 óra hosszat tartó munkádra vagy a gyönyörű madárra? És melyik fog úgy tűnni, hogy tovább tartott?)

Pedig az idő mit sem változott – Te változtál… Illetve az, ahogyan az időt érzékeled.

Az idő megállításához tehát benned van a kulcs. Eagleman ugyanis azt mondja, hogy “minél inkább odafigyelsz a részletekre, annál inkább úgy tűnik, hogy lassabban múlik az idő. Minél több ismerős dolog történik velünk, minél kevesebb dolgot regisztrál és jegyez meg az agyunk az eseményekből, annál inkább tűnik úgy, hogy az idő elröpül.”

Ezért van az, hogy ha egész nap a youtube-on szörfölsz vagy unalmas ügyeket intézel, a nap végén alig tudod felidézni, mit csináltál. Ellenben egy autóbaleset minden részletére, annak minden másodpercére élesen emlékszel. Az új dolgokra könnyebben figyel az agy és ezért tűnik úgy, hogy gyerekként lassabban haladt az idő. Telt, de nem múlt.

Ez tehát az örök élet titka, ha úgy tetszik, állítsd meg az időt! Hogyan? Csinálj olyan dolgokat, melyek magukra irányítják a figyelmedet. Az időt ugyanis akkor érzékeli az agyunk lassúnak, amikor sok részletet meg kell jegyeznie – az unalmas, rutinszerű, kényszerű dolgok azonban sohasem annyira érdekesek, hogy az agy szívesen figyelne rá…

Depressziósok figyelem! Eaglemannak számotokra is tartogat érdekes kutatásokat a tarsolyában. “A tartós stressznek kitett vagy depressziós emberek figyelme hamar elterelődik. A körülöttük lévő dolgokra nem is figyelnek, csak agyalnak a problémáikon és így hamarabb elterelődik a figyelmük az őket körülvevő dolgokról. Ez csak ront a helyzetükön.”

– Tanulj és próbálj ki új dolgokat!

– Utazz el új helyekre (akár a saját városodon, faludon belül)

– Ismerj meg új embereket!

– Légy spontán! Dobd a kukába a határidőnaplód, a spontán dolgok még inkább segítenek abban, hogy a figyelmedet teljesen a dolgokra irányítsd.

A bejegyzés forrásanyagai:

http://www.huffingtonpost.com/2013/07/10/slow-down-time_n_3567218.html?ncid=edlinkusaolp00000009

http://www.inc.com/jessica-stillman/how-to-make-your-days-feel-longer.html?nav=featured