Esti mese felnőtteknek – mi áll az ókori mítoszokban az alvásról?

Hogy miért szeretem a mítoszokat? Mert legalább olyan jó mesék, mint a Harry Potter és általuk néha olyan összefüggések sejlenek fel az életemben, amire álmomban sem gondoltam volna. Ezért most mesélni fogok neked és nem másról, mint az alvásról. Dőlj hátra, hunyd be a szemed és élvezd a mesét!

Mit gondoltak az ókori görögök az alvásról?

Kezdetben volt az őskáosz, melynek istene és neve is volt: Khaosz.  Ez az isten olyan csudálatos képességekkel rendelkezett, hogy feleség és anya nélkül tudta megszülni gyermekeit, nem is egyet. Megszülte Erószt, a szerelem pajkos istenét, Gaiát, a Földanyát, Nüxöt, az éjszaka szárnyas istennőjét, Ereboszt, az ősi sötétség istenét és Tartaroszt, az alvilág félelmetes istenét.. Káoszra jellemző még, hogy kicsit tisztázatlan, mely gyermek is az övé, ugyanis mind Erósznak, mint Erebosznak kétséges a születése illetve az is, hogy kinek a gyermekei.  Mivel a blogom témája az alvás, minket most csak az egyik testvér, Nüx érdekel.
Nüx az éjszaka istennője, aki nagy, sötét angyalként esténként eljön (hogy leváltsa a nappal istenét) és hatalmas, sötét szárnyaival beborítja a Földet. Nüxnek férje is van, Erebosz, aki szintén Kaosznak a fia, vagyis a saját testvére. Még mielőtt megrökönyödnél e vérfertőző kapcsolaton, tudni kell, hogy a görög istenek simán áthidalják a vérségi viszonyokat, az erkölcs meg mintha nem rájuk vonatkozna és meg sem kottyan nekik a testvérükkel, esetleg saját gyermekükkel hálni.

Nüx és gyermekei

Tehát Nüx férjecskéjével, az alvilág egyik istenével éldegél sötét és a halandók számára szenvedésekkel és borzalmakkal teli birodalmában gyermekeivel, azaz lányaival, Aithérrel (éter, örök világosság és fény) és a gyönyörű Hemérával, a nappal istennőjével, ikergyermekeivel, Thanatosszal, aki a halál, a békés elmúlás istene és Hüpnosszal, az alvás és az álom istenével.  Van még gyermeke Nüxnek, mégpedig Mómosz, Ponosz és Mórosz, a vád és kritika, a gyilkolás és a végzet és rossz előérzetek hímnemű istenei, további lánya pedig Nemezisz, aki egyszerre jelent jót és rosszat az emberek számára. Becsületes és igaz emberek a túlvilágon vigaszt és megnyugvást találtak, a becstelen emberek számára ellenben Nemezisz a megtorlást jelenti. Nemezisz tehát egyfajta kiegyensúlyozó erő, aki a földi lét  ellenpólusát jelenti. Nemezisz húgai és nővérei még (ez a Nüx igen termékeny istennő volt úgy látszik) a Heszperiszek, a Kérek és a Moirák, őket Nüx apa nélkül, egyes egyedül hozta a világra. A Heszperiszeket az Est lányainak, a Nyugat szüzeinek vagy az Alkonyat istennőinek nevezik és szerencsére a barátságos istenek közé tartoztak. Nem úgy a Kérek, akik véres ruhába öltözött, hegyes fogú, rémisztő külsejű szárnyas nőalakok, akik álmukban illetve haláluk után üldözik és megbüntetik a bűnösöket. Fura istennők a Moirák, ők a végzet hármas istennői, akik az emberi sorsok szövevényes szálait szövik, gombolyítják vagy elvágják (huhh). További gyermekei: Philotész, a barátság, Gérasz, az öregedés, Erisz, a viszály, Kómosz, a vígság férfiistene, Ananké, Hübrisz, a gőg és fennhéjázás istennője, és Omeirosz, az ábrándozók istene. Anakné egy érdekes istennő, térdei közt tartja a világ tengelyét, ő tartja-forgatja a világot és húgai, a Moirák az ő fonalát fonják és gombolyítják.

Nüx birodalma – világítunk ezerrel

Borzasztó érdekes megfigyelni, hogyan alakult át az Éjszaka istennőjének birodalma az idők során. Kezdetben csupán egy “semleges” alvilági szakadék volt, ahová először Zeusz száműzte a borzalmasan randa és viszolygást keltő gyermekeit, tehát egy börtön, de nem mint a kegyetlen büntetés helyszíne, sokkal inkább csak egy távoli tartózkodási hely, ami jó messze esik az Olimposztól, az istenek lakhelyétől. A bűnös emberek szenvedések és borzalmak helyszíne csak sokkal később lett, egy mélységes szakadék, mely olyan messze volt a Földtől, hogy ha elengedtél egy üllőt, 9 napig zuhant, mire az aljára ért. Ide fénysugár be nem hatol, sötét, nyirkos hely, amely még az alvilágon, vagyis a halál birodalmán is kívül esik. Az alvás és a halál (Hüpnosz és Thanatosz) így vált az idők során egyre megvetettebb, rémesebb és félelmetesebb hellyé. Ami kezdetben semleges volt, mostanra a borzalmak helyszínévé válik – nem csoda, hogy ezerrel világítunk, hangulatlámpázunk, különféle vidám és színes körtéjű lámpákat teszünk ma a szobánkba – nehogy a sötétség istennője ránk borítsa szárnyait!

Hüpnosz, az álom istene

A legérdekesebb momentum a görög mítoszokban, hogy az Éjnek, vagyis Nüxnek számos gyermeke közül csak egy ikerpár volt, Hüpnosz  és Thanatosz. Hüpnosz az álom és az álomképek istene. Palotája az alvilágban van, ahová egy fénynyaláb nem sok, annyi sem jut be és birodalmát kettészeli Léthé, a feledés folyója. Ez a folyó arról nevezetes, hogy ebbe mártja kicsiny tollacskáját és evvel a tollal vagy faággal megsimítja az emberek homlokát, hogy elaludjanak.
Ha belegondolsz, valóan ez történik alvás közben: elfelejted, ki fia-borja vagy, elfelejtesz mindent magadról és azt is elfelejted, ki vagy: ez teszi lehetővé, hogy álmodban minden lehetsz, bárkivé válhatsz, akár meg is halhatsz álmodban, hogy reggel pedig épen és egészségesen kiugorj az ágyból. Az alvás és a halál így valóban ikertestvérekké válnak, ugyanis éjszaka a tulajdonodtól is el kell búcsúznod (ha nem tudod, ki vagy, azt sem tudhatod, mid van, mi mindent szereztél életed során).

Mit tanulhatsz Nüxtől?

Nüx számos gyermekét számon tartva megfigyelheted, mi mindent száműz az ember az alvilág legmélyebb bugyrába. Evvel azt is tudatossá teheted, mi az, ami az embert éjszaka (álmában vagy épp ébren, álmatlankodva) gyötri és kínozza. Általuk arra is rájöhetsz, mely probléma az, ami téged foglalkoztat és az alvászavaraidat okozza. A kritika talán, ami miatt még éjjel is önmagadat ostorozod? (Mómosz) A sors, amit az élet rád mért és ami miatt lázadozol, dühös vagy és nem tudod elfogadni? (Moirák ill. Anakné) Az öregedés és az evvel járó gyötrő testi, hormonális változások tartanak ébren? (Gérasz) Esetleg megbántott valaki, igazságtalnság ért, jól összevitatkoztál valakivel (vagy épp nem szóltál egy szót sem, csak hallgattál kukán) és most éjszaka forgolódsz álmatlanül, dühösen monologizálva magadban? (Erísz). Esetleg túl gőgös voltál, túl elbizakodott, túl sokat akartál és nem jött be a számításod? (Hübrisz)
Vedd számba tehát egy kicsit Nüx gyermekeit, mert ha megbékélsz velük (ami nem is olyan könnyű, már a görögöknek is nehezükre esett), biztosan megtalálod éjjeli nyugalmad!

Akarod, hogy írjak még a mítoszokról? Ha igen, írd be a hozzászólásokhoz, hogy “még több mítoszt”! 🙂