Meditáció – jó, jó, de hogyan?

Ha a neten kalandozol vagy szakkönyveket olvasol, előbb vagy utóbb fix, hogy belefutsz abba az infóba, hogy ha le akarsz nyugodni, ha aludni akarsz, ha te akarsz lenni az élet és az önuralom császára, önmagad legfőbb ismerője, akkor meditálj.

Le is írják, hogy hogyan, és az első álmatlan éjszakádon, a forgolódást megunva te fogod, és szépen veszed szorgalmasan a levegőt és próbálsz nem gondolni semmire. Puff neki, nem sikerül, folyton eszedbe jut valami, a ma esti filmtől kezdve nagyanyád térde kalácsáig minden hülyeség az eszedbe jut. Spamek. Gondolatszemét.

Végigcsinálod, amit mondtak neked vagy olvastál. Először is ellazítod a mellső lábaidat, aztán a hátsókat, az alhasad és felkarod és belső szerveidet és nemi szerveidet (???? lol!),

Ezért inkább próbálsz a légzésedre koncentrálni. Az már könnyebb, de mégis végtelenül unalmas, el is veszted a fonalat hamar és már megint betolakszik az életedbe a külvilág.

Ugyanis a szakkönyvek és ál-szakkönyvek is elfelejtik megemlíteni azt az egyszerű tényt, hogy az ember már csak ilyen: folyton eszébe jut valami, többek közt ezért is lehettünk a teremtés koronái. Nem gondolni semmire – na, olyat csak a Buddha tudott.

Másrészről a szakkönyvek nem mondanak hülyeséget, nagyon jó a meditáció, kell is az, főleg annak, aki alvászavarban, nyugtalanságban vagy más lelki nyavalyában szenved vagy csak szimplán városlakó és rohan egész nap.

A meditációnak nagyon sokféle formája van, kezdhetjük mindjárt a testhelyzeteknél: nem biztos, hogy a fekvő meditáció a leghasznosabb, ha már eleve két órán át ébren fetrengtél az ágyadban.

Lehet például ülve is meditálni, vagy állva, netán tornagyakorlatokat végezve (a jógáról hallottál már?). Van, akit az egyszerű, hétköznapi cselekmények nyugtatnak meg, vagy legalábbis segítenek leállítani a nagy gondolatözönt.

Ilyenek például:

A meditáció ugyanis nem jelent mást, mint a gondolatok mederbe terelését. Ezt vagy úgy tudod megtenni, hogy erős koncentrációt igénylő feladatokba fogsz (jógázol, gyöngyöt fűzöl, szudokuzol stb.) vagy ellenkezőleg, lazító vagy kreativitást igénylő feladatokat választasz. A lényeg, hogy ne sződd tovább a gondolataidat, hanem ereszd őket szélnek. A fontos gondolatok úgyis kihajtanak benned, mint egy palánta, de éjszaka meg pláne kevés fontos gondolat van. Lehet, hogy egy sincs? Végül is az alvás lenne a fontos, nem?

Lehet, hogy furcsának tűnik ez elsőre, hogy jön ez ide, a kutyasétáltatásnak mi köze a meditációhoz, ugyan már! Pedig van köze, mégpedig az, hogy vedd figyelembe, hogy mi a meditáció célja: a szétterjengő, csapongó gondolataidat és érzelmeidet egy jól meghatározható mederbe terelni. Erre pedig nem csak a meditáció alkalmas, hanem bármi, ami megnyugtat és leköt. Még tágabb értelemben bármi, ami kikapcsol. Mert néha a bekapcs gomb ragad be.

További bejegyzések a stresszkezelésről: stresszkezelés-kisokos