Szakadt már el nyakláncod? Szakadt már ki több kiló üveggolyóval, golyóscsapággyal, netán dióval teli szatyrod? Tudod, mi történik olyankor? Megvan a kép? Próbáld meg minél élénkebben elképzelni, hangeffektekkel, már csak a hatás kedvéért.
Nos, kábé ilyesféleképp lehet elképzelni a figyelmedet, ami megosztódik és szanaszét gurul a világ ezerféle dolgai közt.
Van ám olyan, hogy az ember pont úgy érzi magát, mint egy nagy szatyor szétguruló üveggolyó: az ilyen ember állandó késésben van, kapkod, feledékeny és zizeg. Túlzizeg.
Ha gyakran érzed magad így, elképzelhető, hogy ADHD-d van, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitási szindrómád. (Zárójelben, de nem mellékesen: ne ess pánikba, szimplán csak elképzelhető, járj utána alaposan a témának!) Ez a furcsa betegség a létező legfrusztrálóbb tünetegyüttessel jár és felnőttek életét is megkeseríti. Néha annyira, hogy az illető depresszióba esik és azon kezd gondolkodni, melyik lámpavasra akassza fel magát, ahonnét szebb a kilátás és kevesebb kihívás vár rá az életben.
Felnőttkori ADD/ADHD – valahogy túlélted
Az ADD-ben (figyelemzavar) illetve ADHD-ben (túlpörgéssel járó figyelemzavar) szenvedő emberek ugyanis egy sor olyan kihívással szembesülnek az életben, melyekkel képtelenek megbirkózni, holott másoknak meg simán megy. Lehet, hogy gyerekként és kamaszként valahogy túlélted a sulit (legfeljebb a tanáraid őszültek meg miattad kicsit), de a felnőtt életedben már nem megy. Szimplán csak álmodozónak, művészléleknek, nyughatatlannak vagy bajkeverőnek gondoltak és te szépen átevickéltél valahogy a felnőttkorba.
Felnőttként viszont olyan feladatokkal szembesültél, amiktől besokallsz. Kipurcansz. Elkeseredsz. Szeretnéd jól csinálni és mégis minden szarrá válik a kezedben. A “felnőtt” gondok akkora stresszt okoznak, hogy miattuk szétszórt, zavarodott, állandóan frusztrált és időhiányos leszel. Ember legyen a talpán, aki tud egyszerre gyereket nevelni, karriert építeni, bankszámlákat kezelni, nyaralást szervezni, egészségesen élni és ki tudja még, mi mindent. Hát még, ha mindezt egy olyan betegséggel turbózta meg Természetanyánk, amivel együtt élni már önmagában óriási kihívás.
Nagyon sok felnőtt él le úgy egy életet, hogy senki sem diagnosztizál nála figyelemzavart. Max. ha szarul van, ráfogják, hogy depressziós. Hogy alvászavaros. Hogy neurotikus. Ezen a téren az orvosok fantáziája kimeríthetetlen.
Mik az ADHD/ADD tünetei felnőtteknél?
– rengeteget beszél, csapong a témák közt
– feledékeny
– nem figyel, akkor sem, ha hozzá beszélnek
– félbeszakít másokat
– zsarnokoskodik, erőltet dolgokat
– hamar lesz ideges vagy esik pánikba
– sokat hibázik, egyszerű feladatoknál is (külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy “béna”
– állandóan csinál valamit, ritkán lazít
– álmatlanságban, alvászavarokban szendved
– ijedős
– nyugtalannak érzi magát
Tévhitek
Na most ezek a tulajdonságok tűnhetnek úgy, hogy egy éretlen, akaratgyenge emberrel van dolgunk. Erről szó sincsen, ez neurológiai probléma, az idegrendszert és a neurotranszmittereket érintő kérdés és nem feltétlenül gyógyszerrel kell kezelni.
Mit tegyél?
A Wikipédián nagyon jó leírást találtam hozzá, természetesen nagyon sok weboldal foglalkozik a témával, de vigyázz, majdnem mindegyik azt mondogatja, hogy gyógyszert kell szedned. Rengeteg más lehetőség van még az önfegyelem, a koncentráció és a stesszkezelés elsajátítására. Ha érintettnek érzed magad, olvasgasd.
További bejegyzések az ADHD/ADD-ról itt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: