Alkohol – igyál vagy ne igyál?

Ha megnézed a mellékelt betegtájékoztatót, az áll benne, hogy altatóhoz, nyugtatóhoz alkoholt soha és semmiképp és semmi szín alatt és ejnyebejnye, még rágondolni is szégyen.

Csak halkan jegyzem meg, hogy én néha szoktam. Mielőtt felhördülsz, hogy “Úristen, ez gyógyszerre iszik!”, gyosan hozzáteszem, hogy az én altatóadagom soha nem volt több 10 mg-nál (jelenleg 3,5 mg) és mikor alkoholt iszom, akkor nem vedelek, csak megiszom néhanapján 1-2 pohár bort vagy még ritkábban 1 rövidet. A konyhaszekrényem tetején sorra álnak a kedvenc piáim: Campari, Countreau, ágyas szilva, Mozart likőr, a hűtőben meg 2 nagy kedvencem: Koch féle Rosé, az aktuális kedvenc sörmárkám (ez változó) és a rostos narancslé a Camparihoz. Ekkora arzenállal akár kocsmát is nyithatnék 🙂

Senkit sem akarok bíztatni, hogy gyógyszerre igyon, vagy hogy azért igyon, mert nem tud aludni. Én, mivel gyógyszert szedek, elvileg egy kortyot sem ihatnék. Nem is teszem, de vannak olyan napok (ritkán, mondjuk 2hetente 1-2 ilyen nap van), amikor úgy érzem, na, eljött a napja, hogy ledobjak egy pohárral. Mert megérdemlem. Mert szeretem az ízét. Mert nem akarom szélsőséges hülyeségekkel kínozni magam. Meg mert az absztinencia nem nekem való, na!

Ilyenkor az este szigorúan 2 részből áll:

Vágod a sorrendet? Először eszem, aztán jöhet a pia. Abból sem sok, épp csak annyi, amennyi elég a kellemes zsibbadáshoz. Azért iszom, mert szeretem és nem azért, mert már reggel óta alig várom, hogy ihassak. Gyógyszert alkohollal nem szedek be, az azért tényleg durva lenne, hanem csak pár óra múlva.. Ezek a szabályaim.

Vagyis: miért ne engedhetnél meg magadnak néhanapján 1-1 pohár alkoholt?

Persze vannak olyan esetek, amikor tényleg nem szabad inni, pl. ha más gyógyszereket is szedsz, illetve eltérsz a fent leírt szabályoktól. Lásd erről a következő írásomat. De addig is lazíts, mert bármit lehet, bármit szabad, minden a tiéd az életben, még az a pohár borocska is. Csak semmi szélsőséges önkínzás, oké?